Meglepett, hogy ilyen nagy érdeklődésre tart számot az érdekesség-rovat, köszönöm. Viszont nincs ilyen opció ezen az oldalon, amennyire nekem sikerült kiderítenem, mindenkitől elnézést kérek a felvetésért. Ezek a cikkek ugyanúgy fognak megjelenni a bejegyzések közt, de kék betűszínnel, így akit nem érdekel a téma, egyszerűen átugorhatja.
Szeretnék minden felmerülő kérdésre válaszolni, de csak szép sorjában. Az is előfordulhat, hogy van olyan téma, amiről nem tudok érdemben írni, így nem is fogok, előre is bocsánatot kérek. Ettől még továbbra is várom az ötleteiteket! Lehet, hogy olyasmi is eszembe jut róluk, amiről már akartam írni, csak elfelejtettem.
Aki egy-egy témáról szeretne objektívebb szemszögből és részletesen olvasni, annak ajánlom Bogyay Mária: Hollandia magyar szemmel (Akadémia Kiadó, Budapest, 2008) című könyvét. Ebből gyakran fogok idézni, és igyekszem összevetni a saját tapasztalataimat a könyvben írtakkal. Jó kis könyv: sokrétű (a történelmükről, politikai fordulatokról, szemléletről, a társadalom megoszlásáról, normákról, nemzeti karakterről, viselkedési szokásokról és tanácsokról magyarok számára egyaránt olvashatunk benne), mégsem zavaros, jól kidolgozott, igényes és nem túl tudományoskodó, tehát kellemes olvasmány. És nagyon halkan azt is hozzáteszem, hogy még az előző családtól kaptam ajándékba, becsületükre legyen mondva.
Boka Roy vetette fel a legutóbbi kommentben a népsűrűség témáját, ami tényleg érdekes és már szerettem volna róla írni. Tény (volt 2005-ben), hogy Hollandiában a népsűrűség 395 fő/km2, ami több mint háromszorosa a magyarországi 108 fő/km2 aránynak. A világ államai közt a 15. legsűrűbben lakott ország, ami szintén nem kis eredmény. Hogyan nyilvánul ez meg a mindennapokban? Nem csak ezt tudjuk meg Bogyay válaszából:
"Ha valaki először látogat Hollandiába, az lehet az érzése, hogy egy kis 'babaházba' toppant. Minden kicsi (kivéve az embereket), túlzsúfolt (főleg a Randstad), de nagyon rendezett. Úgy tűnik, mintha a házakat épp most festették volna újra. Az országutak fái egyenes sorban állnak egymás mellett. Az élénkzöld jól karbantartott legelőkön fekete-fehéz tehenek 'fegyelmezett' csoportokban legelésznek. Az utcákat gyakran seprik, ez meg is látszik a kisebb településeken, de a nagy holland városok manapság nem tiszták.
A hollandok csodálatra méltóan ügyesek a helykihasználásban. Jellemző az egybeépített, méretben, színben és beosztásban azonos sorházak láncolata, melyeknek aprócska hátsó kertjei vannak. (Szerző megjegyzése: Tolerancia nélkül a jószomszédi viszony elképzelhetetlen!) A kis városokban és falvakban sok ilyen aranyos ház sorakozik egymás mellett. Mindegyiknek ablakán ugyanaz a vitrázs lóg és ugyanazok a növények, illetve virágok szolgálnak ablakdíszként. Mintha mindenkinek egyforma lenne az ízlése. Ez a túlzott rendezettség és alkalmazkodás nem egy külföldiben nyomasztó érzést vált ki."
Ezt tanúsíthatom. Többször fordult meg a fejemben a gondolat: "Ezek tényleg mind egyformák? Ugyanazt eszik és ugyanakkor, ugyanazt veszik meg a boltban és ugyanazt teszik a falra..?" Nem tudom biztosan. Nem lehet ilyesmit csakúgy kijelenteni. De esküdni mernék, hogy az egyes családok életvitele közt nagyobb hasonlóságot állapítana meg egy lehetséges felmérés, mint Magyarországon. Számunkra ez nyomasztó, mert mást szoktunk meg, és azt gondoljuk, hogy az egyéniségünk ebben mutatkozik meg. Számukra, úgy tűnik, ez nem fontos, legalábbis nem az önkifejezés eszköze. Alkalmazkodniuk kell egymáshoz, a körülményekhez, és ebben igazán jók. Eszembe jutott erről az is, hogy az általános iskolában, mikor valakinek volt egy menő tolltartója, és a következő héten ugyanolyan (vagy csak hasonló) tolltartóval jelent meg egy másik, az botrány volt! "UTÁNOZÓS MAAAJOM!" Nos hát, itt az iskolában minden kislánynak Dora vagy Hello Kitty van a táskáján és minden kisfiúnak Verdák vagy Thomas. Egyformák az ételdobozok és benne a nutellás kenyérkék és a szívószálas üdítők. Na, de kanyarodjunk csak vissza az eredeti kérdéshez...
"Ebben a kis országban, amelynek területe feleakkora, mint Magyarországé 16,3 millió lakos él. Ennek ellenére nagyon sok holland család családi házban lakik. Nehéz elképzelni, miként fér el ilyen kis helyen annyi ember és oly sok családi ház mellett az a sok teniszpálya, egyéb sportpálya és más kikapcsolódást szolgáló intézmény. Valóban, a hollandok megtanulták, hogy országuk minden négyzetcentiméterét kihasználják. A jól szervezettség benyomását kelti a társadalom is: a vonatok (többé-kevésbé) pontosan közlekednek, a szemetet időben elviszik stb. A hollandok ugyanis azt vallják, hogy a jól szervezettség révén simábban, gördülékenyebben mennek az élet dolgai."
Biztos, hogy ez így is van hagyományosan. Én is tapasztaltam, hogy a tömegközlekedés milyen pontos és szervezett, illetve hogy betartják a napirendet, mindenki, mindenben. A napirend nagyon fontos! Azért éreztem én magam bizonyos dolgokat szervezetlennek (pl mikor engem elfelejtenek tájékoztatni vmiről, és 5 perccel előtte tudom meg, hogy ott kell lennem valahol a kérdéses időpontban), mert ezek a dolgok már egy másik tulajdonságot érintenek. Az egymáshoz való alkalmazkodás révén azt szokták meg, hogy nem nagyon kell magyarázni meg bemutatni a dolgokat egymásnak. Egyszerűen csak tudd. Bár segítőkészek, elvárják az önállóságot. De ez már egy másik lapra tartozik.
Be kell vallanom, hogy az írónő által említett jellegzetes építkezésükön és térkihasználásukon kívül én nem tapasztaltam a zsúfoltságot. Olyan értelemben nem, hogy több ember lenne az utcán vagy a központi helyeken, mint pl Budapesten. Talán egy-egy szombati nap volt (amit a hollandok imádnak vásárlással tölteni!), mikor Utrechtben úgy éreztem, hogy lépni sem lehet. De nem szokott ilyen lenni a Nyugatinál mondjuk? A közlekedés a nagyobb, frekventált városokban mint Amsterdam meg Utrecht viszont kaoitikus és ez lehet a zsúfoltság folyománya. Egymás hegyén hátán ezer bicikli, autó, roller és gyalogos. Nagyon kell figyelni!
Ezeknek, ammennyire időm (és kíváncsiságotok) futja rá, külön bejegyzést szentelek majd. De egyelőre vegyétek ezt elképzelésnek. Várom a kérdéseket mindenkitől, és a kiegészítést, kedves kinti barátaim! Ha ti valamit másként tapasztaltatok, jó dolog lenne itt megosztani.
